Prologic Webáruház -




Mérlegeljünk

A pontybölcső beszerzése után szükségesnek láttam, hogy egy jó minőségű mérlegelő zsákot is a felszerelésem között tudhassak. Bár előtte már rendelkeztem eggyel, az szeptember elejére szépen leamortizálódott és közben is okozott egy-két kellemetlen meglepetést. Az igazat szólva, itt már rögtön a Prologic kínálatában kezdtem a nézelődést. A választásom a New Green széria Nagyméretű mérlegelőjére esett, ami a képek alapján számomra elég meggyőzőnek tűnt.

Az első meglepetés a vásárlásnál ért, hogy milyen kis szolid méretre volt csomagolva. A képeken fel sem tűnt, hogy középen szétnyitható így fele akkora a szállítási hossza, mint összerakva. A másik nagy pozitívuma nekem a zipzár volt, ami széles és könnyen nyíló, ami nagy előnyt jelent visszaengedésnél, mind a halnak és a horgásznak. A régi mérlegelőm pont ezért nem szerettem, mivel nem lehettem benne biztos, hogy akkor nyílik-e ki amikor én szeretném.

Összeállítva, mérlegelésre várva
Összeállítva, mérlegelésre várva

Egy májusi hűvösebb éjjelen eresztettem vissza egy szebb pontyot a régi mérlegelőmmel, amikor a zipzár nem akart nyílni, ezért visszahúztam magamhoz és lazítottam rajta. Így viszont amikor újra irányba állítottam volna a zsákot a hallal a vízben, az szétnyílt és a még erősen megfáradt ponty a mellettem lévő nádas felé siklott és ott beszorult két nádcsomó közé. Ez a helyzet se neki, se nekem nem tetszet, ugyan is nem nagyon akart és bírt ebből a beszorult pózból mozdulni. Tehát nem maradt más hátra, mint vetkőzni és bemászni érte a vízbe, széthajtottam körülötte nádat és óvatosan előre-hátra mozgattam, hogy meginduljon a vízáramlás a kopoltyú lemezei között és könnyebben magához térjen. Pár pillanat múlva így magához is tért és komótos farok csapásokkal távozott. Igaz, sokáig vártam a cserére, de közben sok minden változott bennem is, így szeptemberben tényleg eljött az pont, hogy most már nincs tovább, váltani kell.


A vásárlás utáni hétvégén eljött végre az éles próba ideje, bár voltak bennem kételyek, hogy vajon sikerül-e élesben is kipróbálni, mert eddig nekem a kiszemelt állás a tavon nem igazán adott halat. Mindenesetre szombat hajnalban már a kapuban álltam és a nyitásra vártam, miközben fejben a hétvégi taktikán rágódtam. Kicsomagolás után a mérlegelő a bölcsőbe került, ami szinte tökéletesen illett bele. A felszerelés elrendezése, kezdő etetés és rendrakás után az időt beszélgetéssel ütöttük el a horgásztársammal. Kissé hűvös volt az idő az árnyékban, így még el kellett a pulóver, amikor először szólalt meg a jelzőm hangja. Egy kis finom csippanás jelezte, hogy megjött az első korai érdeklődő, aki egy pillanattal később vehemensen kezdte el húzni a szerelékemet. Nyugodt mozdulattal emeltem utána a bottal, majd kezdődhetett a fárasztás. Nem erőltetem az ismeretlen küzdőt, hiszen volt helyem bőven, nem kellett félnem, hogy valaki mással is összeakadhatok vagy akadót találna a hal, mert ugyan még nem nagyon horgásztam ezen a helyen, de ismerőseim információból tudtam, hogy „tiszta” a terep. A hétvége első pontya ugyan nem volt a legnagyobb, de mindenképpen reménykeltő volt a gyors halfogás és további bizakodásra adott okot, hogy további ponty fordulásokat láttam előttünk az etetésen. Túl sokáig nem gondolkozhattam azon, hogy milyen hétvége várható, mert újra szólt a jelzőm… , innentől kezdve egy örömpeca vette kezdetét sötétedésig. Többször fárasztottunk egyszerre ketten, de volt, hogy a nálunk lévő mindhárom merítőben hal pihent. Gondoltam ennél jobb teszt nem is kell a mérlegelőnek.

A halak jöttek-mentek benne, a felső sötét rész nagyon jól jött a halak nyugalomban tartásánál, az erős felső tartó rudak segítségével pedig könnyedén vissza lehetett jutatni a halakat a tóba és a számomra sarkalatos zipzár is könnyedén mozgott. Azért egy kis üröm is vegyült az örömbe, mert az alsó hálós rész kissé érdekesen viselkedett, mivel amennyiben nem került elég víz alá a bölcsőben, akkor a hal esetleges mozgásától habosodás kezdődhetett, ami elsőre egy kissé kétségbe ejtett, hogy problémát okozhat a kifogott halaknak. Mostanra számomra bebizonyosodott, hogy nem jelentett egészségügyi problémát számukra, mivel azóta némelyikükkel sikerült újra egy rövid randevút adnunk egymásnak és kiváló állapotban voltak.

A szombati nap csúcspontját a tó egy több horgász által is ismert tükrösének a megfogása jelentette, aki méretéhez illő kapást csinált, egyik pillanatról a másikra a jelző csipogása mellé az orsó dobjának pörgő hangja is jelezte, hogy itt bizony nem egy fiatalabb példánynak tetszett meg a felkínált csalim. Ráemelés után pár percig szinte csak tartottam a botot, mivel a hal fittyet hányt rám és szép komótosan egyenes vonalban elindult tőlem balra, át a szomszéd állás előtt, ahol barátom botjai voltak bevetve. Az akasztás helyétől 30-40 méterre kezdett végre ív alakot kezdet felvenni az úszásának iránya és el lehetett kezdeni a part felé terelni. Több mint 20 percet vett igénybe a fárasztása, de minden percét élveztem, örömöm leírhatatlan volt, legfőképp mérlegelés után, mivel a szép tükrös újra szép súlyban volt a maga 14 kilójával. Valakinek az etetésén rendesen belakmározott kukoricával, mert elpottyantott egy pár szemet a bölcsőbe. Széles mosollyal az arcomon eresztettem vissza a délutáni nap fényében.

Szombaton az utolsó halam egy 10,5 kg-os ponty volt nem sokkal sötétedés után. Nem sokkal később a parton pihentek a horgaim, mert egy hal megakasztása után a jobb oldali horgászhelyek felé indult meg, ahová közben éjszakára érkező tagtársaim ültek. A hal mozgása nehezen volt követhető a tóra leszálló vastag párában, így szerencsétlenül két horgászon is sikerült keresztül mennie a halnak, aki így sajnos lemaradt. A halak érdekében és a normális szomszédi viszony fent tartása érdekében inkább a horgászat szüneteltetése mellett döntöttem. Reggel a nap első sugarainak fényében elkezdtem a dobócsővel történő etetést, majd repültek is be az eddig pihentetett szerelékeim. Az első napijegyes horgászok érkeztek mikor én újra fárasztásban voltam, és kaptak egy kis ízelítőt belőle, hogy milyen is felelősséggel bánni a hallal és nem csak húsként tekinteni rá, vagy csak dísznek tartani a parton a halvédelmi felszerelést. Gyorsan kezdődött ez a nap is, de aztán vissza is lassult. Reggel kinézett hozzám egy horgász barátom, akitől nagyon sokat tanultam erről a tóról és a bojlis horgászatról, végül is ő és unokatestvére volt az, akiknek a fogásai belerántottak ebbe a függőséget okozó őrületbe. Vele jöttek a gyermekei is, akik már csak a halakkal való kíméletes bánásmódot látják és tanulják apukájuktól.
Jót beszélgettünk az előző nap történéseiről és már épp indulni készültek, amikor teljesült a pár perccel korábban mondott kívánsága, hogy ha már kint van a parton, de nem horgászhat hát legalább egy kapást lásson. Ugyan látni nem látta, csak hallotta, ahogy én is. Egy apró malőr következtében a távjelzőm vevőjét rezgőre állítottam, így mindannyian csak a botjaim irányából jövő súrlódó hangra figyeltünk fel. Két lépés után már rá is emeltem a botra és kezdődhetett a nemes küzdelem, az ismerősök szurkolása közepette. A fárasztás sikerrel végződött és egy gyönyörű 12 kg-os tőpontyot mérlegelhetünk és ereszthettünk vissza a gyerekek segítségével. Barátom és családja élménnyel gazdagon térhetett haza, én pedig egy kéréssel, hogy lehetőleg a legközelebbi horgászatára neki is szerezzek be egy ilyen mérlegelő zsákot. Azóta már ő is több szép hal súlyát tudta meg a segítségével és engedte vissza őket biztonságban a vízbe.

A nap hátralévő része csendes volt egészen a délutáni pakolásig. Már kivettem az egyik botot és a botzsákba tettem éppen, amikor a még aktív boton húzós kapás jelentkezett. A hal fejrázásából éreztem, hogy nem nagy hallal lesz dolgom, de nem bántam, hiszen minden fogott halnak tudok örülni mérettől függetlenül. Szép 6 kg-os ponttyal sikerült zárnom a hétvégi horgászatot, ami az utolsó mérlegelést jelentette a sokszorosan felavatott mérlegelő zsáknak. A felszerelés szárítása és összepakolás után kezemet a vízbe lógatva köszöntem meg a tónak, hogy újra csodás élményekkel gazdagította az életem.

Képgaléria
  • További képek megtekintése...

PROLOGIC horgász webáruház • 1097 Budapest, Soroksári út 132. • Tel.: +36 (70) 429-9236 • E-mail: info@prologicfishing.hu • Lanitex Kft. adatkezelés nyílvántartási száma: NAIH-77591/2014.